Text Size

Történetünk

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉG BEMUTATÁSA
Kállósemjén  nagyközség  Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a  4911.sz. út mentén Nagykálló és Nyírbátor között, a  Nyírség   szívében  helyezkedik el. A megyeszékhelytől, Nyíregyházától DK irányban  való távolsága 23 km .Elérhető közúton és  vasúton egyaránt, a Nyíregyháza -Mátészalka vonalon.Tipikus főutcás település, melyhez É-i és D-i irányból kapcsolódik a többi utca.Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950-2000 , a középhomérséklet 9,5- 9,6   0C, csapadék 560-590 mm. Leggyakrabban ÉK-i vagy DNY-i szél fúj.
A falu története
A falut  az ősfoglaló   Balog-Semjén nemzetség alapította a XI. században. Első írásos  említése 1271- re tehető, amikor V. László vásárjogot biztosított a falunak.
Az 1335.évi családi osztozkodáskor a Nagy-Semjéniek birtoka lett, ekkor a helység neve is Nagy-Semjén. A XIV. században a Kállay Család birtoka lett.
A falunév mai megkülönböztető jelzőjét a szomszédos Nagykállótól kapta. 1549-ben már Kallo Semian néven említik .
Az 1567.évi összeíráskor török uralom alatt állt és Kállói -Lewkes János tulajdona volt 37 portával.
A XVII.században mint puszta szerepel a feljegyzésekben, egyetlen jobbágycsaláddal. 1715-ben Napkorhoz tartozó puszta.
A község újranépesítése a majdnem kihaló Kállay család nevéhez , nevezetesen Kállay Miklóshoz  fűzodik.
Az  1785.évi népszámláláskor  lakosainak száma kb.970 főt tett ki. A nemesek száma: 70, lakóházaké 140 .
A munkáskéz pótlására a visszatelepülők mellett román ajkú lakosokat telepítenek le, s megkezdődik a község lassú újjáfejlődése.
A folyamatos fejlődés azt eredményezte, hogy 1939-re 4800 főre gyarapodik a lakosság  . Ebben az időben adott településünk az országnak miniszterelnököt Kállay Miklós személyében.
A két világháború között az 1-5 holdas kisparaszti családok éltek többségben Kállósemjénben. A nincstelenek a Kállay, Gyulaházy és a Szakolyi családok  nagybirtokain cselédek, summások vagy napszámosok voltak. A mindig mezőgazdasággal foglalkozó nagyközségben a nagybirtokrendszer megszűnésével sem lett könnyebb az emberek élete az 1956.évi forradalomig. 1956- 1961.közötti időszak kicsivel jobb megélhetést biztosított. A szakszövetkezetekbol 1979-ben megalakult mezőgazdasági  szövetkezet 1990-ig a legnagyobb foglalkoztatónak számított, 400 dolgozójával, 1000 szövetkezeti tagjával és 300 milliós   vagyonával a rendszerváltást követően tönkrement. 1990. után a szinte egyetlen megélhetési forrást a föld  biztosítja. A kisparcellás művelés sajnos nem felel meg az Európai Uniós elvárásoknak.Kállósemjén  közigazgatásilag a Nagykállói Járáshoz tartozott, 1972-től nagyközségi címmel rendelkezik.A rendszerváltozás utáni első önkormányzati választáson független polgármesterét tisztségében - Lipcsei Miklós személyében -  immárom három ízben erősítette meg a lakosság .Az önkormányzati  képviselőtestületi tagok száma 12 fő.
Építészeti, kulturális emlékek
A községben található Kállay család kastélya - volt Kállay Miklós miniszterelnök lakóhelye- településünk műemléke , barokk stílusú. A kastély több mint 200 éves, 1763-ban építette olasz építő, Salvator és Giuseppe Aprilis,  Kállay György  megrendelésére. A II. világháború  idején megrongálódott, 1964-re állította helyre a Műemlékvédo Egyesület.
1994-ig diákotthonként működött.  A kastélyhoz tartozó park  természetvédelmi terület, különösen értékes benne a hársfasor, amely a kastélyhoz vezet .A parkban húzódik meg szerényen az egyszerű,  mediterrán jellegű kápolna, mely  alatti kripta a Kállay család temetkezési helye.
1993.április 17-én  itt helyezték el végső nyugalomra - akaratának megfelelően - Kállay Miklós egykori miniszterelnök hamvait .Kállósemjén községnek - építészeti és műemléki szempontból is figyelemreméltó - három temploma van. Legnagyobb, muemlék jellegu a görög katolikus templom , a XVIII.század végén alakították át késő barokk stílusban.  1317 körül Szent Miklós tiszteletére felszentelt templom, 1318.ban János nevű papja volt, 1332-37-ben István, 1343-ban pedig a Kállay családból való Péter pap. Ez a templom kicsinek bizonyult, 1890-1897 körül újjáépítették. Az 1700-as években betelepített -  főleg Erdélyiek -  görög katolikusok voltak.A római katolikus templom az 1930-as években épült, korábban a Boldogságos Szűz tiszteletére  épített kápolnát említ az írás az 1300-as évekből. A római katolikus vallás újra elterjesztése az 1715-ben még élő utolsó Kállay sarj, Kállay Miklós nevéhez fűződik - aki református hitről tért át katolikus hitre - valamint a századvégén Heves megyéből idetelepedő főleg dohánymunkások nevéhez fűződik .A református templom 1894.évben épült, azelőtt kőtemplomuk volt.Nevezetes épület, bár nem műemlék a volt Gyulaházy  kastély. Ez az épület az évtizedek során több célra volt hasznosítva. Itt működött  kezdetkor a Megyei Növényvédő Állomás. Jelenleg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pszichiátriai Szakkórház nagykállói terápiás részlegeként funkcionál.Az 1848-as szabadságharc , majd az I. világháború áldozatainak emlékművei mellett a II. világháború áldozatainak állított emléket az Önkormányzat Képviselőtestülete  a lakosság támogatásával,1991.évben.Kállósemjén község határában fekszik a nagy Mohos tó. A kifli alakú Mohosnak a területe  25 ha.
Kitaibel Pál a neves botanikus 1796-ban végzett itt megfigyeléseket. Az Alföld egykori lápi vegetációjának gazdag lelőhelye, utolsó ingólápja. Az írói képzeleteket is foglalkoztatta, Jókai Mór így ír róla: aki járni tud rajta , átmegy rajta,aki nem, az alatt kilyukad és az belevész. A nyírségi erdők koszorúzta ősi vízi világát az un.nyírek úszószigeteit ma már csak ez az egyedüli kis folt képviseli. A tó nagy homokbuckák közé ékelődött, suvadással keletkezett, 2- 3 m mély. Nagykiterjedésű ingó láp, tőzeg páfránnyal ritka , ősi mocsári növényekkel, moszatfajtákkal, májmohákkal. Itt található hazánk egyik legritkább növénye , a színes levelű  hídor. Az elmúlt évek aszályos időjárása kedvezőtlen hatással van a tóra és vízi világára. növényzetére.
A település történetéről Kállósemjén c.kiadvány is megjelent, amely megvásárolható a polgármesteri hivatalban.

Belépés

Kik vannak itt

Oldalainkat 10 vendég és 0 tag böngészi

Képgaléria

Hasznos linkek